"Nem itt kell a megtakarításokat elkezdeni" - mondta a júniusban megalakuló kormány kijelölt vezetője. Gyurcsány Ferenc szerdán Szelevényre látogatott, ahol megbeszéléseket folytatott az árvízi károk helyreállításáról.

A megbeszélésen Lamperth Mónika belügyminiszter és Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter mellett a márciusi árvíz idején legveszélyeztetettebb Körös-parti települések, Szelevény, Csépa és Tiszasas polgármesterei, valamint a három település képviselő-testületének tagjai vettek részt.

Az ügyvezető miniszterelnök a megbeszélés előtt meglátogatta az óvodát és egy családi házba is betért, ahol a háziak elmondták, hogy nyolc napig voltak kitelepítve Kunszentmártonba. A kormányfő a Körös áradásának legkritikusabb időszakában, április 22-én, amikor Szelevény lakosságát is ki kellett telepíteni, már járt a térségben. Megtekintette a kritikus gátszakaszokat, valamint a három érintett településre is ellátogatott.

Gyurcsány Ferenc, a megbeszélés sajtó számára nyilvános részében kijelentette: megóvtuk Magyarországot, megóvtuk a Dunakanyar, Szolnok, a Köröszug vagy éppen Szeged és környéke lakosságágát.

Gátak szakadtak Európában, de van egy kivétel, Magyarország, mert két-három dologban sokkal jobb, mint mások ebben a térségben - fűzte hozzá a három település képviselői előtt tartott bevezetőjében a miniszterelnök. Külön is köszönetet mondott a magyar vízügyi szakma és annak vezetőinek helytállásáért, hangsúlyozta szaktudásuk fontosságát.

A miniszterelnök megköszönte a polgári védelemnek, a katasztrófavédelemnek, a honvédségnek és a rendőrségnek a védekezésben kiemelkedő teljesítményt nyújtó minden résztvevőnek a munkáját.

Beszélt arról a nehéz döntésről, mely a kitelepítés kihirdetését megelőzte. Hangsúlyozta, hogy a magántulajdonban, lakóházakban viszonylag kevés kár keletkezett - mondta Gyurcsány Ferenc. Rámutatott: árvízi vészhelyzet volt Magyarországon, árvíz nem volt.

A zárt ajtók mögötti tanácskozás után, Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a térség polgármestereivel és képviselő-testületeivel együtt először arról a közös örömről beszélgettek, hogy "minden idők leghosszabban tartó és minden korábbinál magasabb vizétől tudtuk megóvni az országot és benne Tiszazugot".

Gyurcsány Ferenc beszámolt arról, hogy már elkezdődött az árvízi művek helyreállítása, az önkormányzatok a Belügyminisztérium vis maior keretéből kapnak segítséget, a magántulajdonban esett károk esetében pedig a "kármérséklést fogjuk megtenni". Bejelentette, hogy a Duna mellett május 14-én megkezdődött, míg a Tisza mellett csütörtöktől kezdik meg a károk felmérését.

A felmérés az árvízi és a belvízi károk esetében is megtörténik, aztán a végén meglátjuk, hogy mennyit bírunk, mennyi pénzünk van, hol, milyen kompenzálást tudunk megtenni - fűzte hozzá.

Tervei szerint július 14-én megtörténik a károk összegzése és "meghozzuk a szükséges döntéseket, de közben megindul azoknak a töltéseknek a helyreállítása, amelyek károkat szenvedtek".

Lamperth Mónika belügyminiszter bejelentette, hogy május 19-e a köszönet napja lesz, amikor Budapesten, Szolnokon és Szegeden az árvízi védekezésben résztvevő szervezeteknek és embereknek fejezik ki elismerésüket. Persányi Miklós miniszter ismertette, hogy 2010-ig, az árvízi védekezést szolgáló munkák részeként, az Új Magyarország programban, a tiszazugi térség gátjainak védműveinek nem csak megerősítése, hanem továbbépítése és fejlesztése is megtörténik.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter kiemelte, hogy csupán a vízügyi szektor kiadásai meghaladják a húszmilliárd forintot, melyből a tiszazugi rész, egyéb kormányzati forrásokkal együtt több mint ötmilliárd forintot tett ki.

"A három legveszélyeztetettebb települést elöntötte volna a víz, akkor 30-40 milliárd forint érték sérült volna, amelynek az újjáépítése legalább százmilliárd forint költségvetési és egyéb kiadást tett volna szükségessé" - tette hozzá a miniszter.