Húsz százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó mellett a költségvetés hozzájuthatna a megfelelő bevételekhez - mondta László Csaba, aki azonban megjegyezte azt is, hogy az egykulcsos rendszer hátránya, hogy a gazdagok terheit csökkenti a szegényebbekét viszont növeli, azaz átrendezi az adóterhelést. Urbán László ezzel szemben azt emelte ki, hogy az egy kulcsos rendszer nem lenne igazságtalan, ha az egyéb kedvezményeket megvonnák a gazdagabbaktól.

"Húsz százalékos egykulcsos szja ingatlanadóval kombinálva, 2-3 éves előkészítés után bevezethető lenne, s a költségvetés sem veszítene" - mondta László Csaba, a KPMG adótanácsadó partnere. A volt pénzügyminiszter hozzátette: emellett ki kell alakítani a rászorultsági alapon működő szociálpolitikai rendszert.

Az egykulcsos rendszer előnyei között említette László Csaba az egyszerűséget, az adminisztrációs megtakarítást és az átláthatóságot.

"Mindenki tudná, hogy mekkora adóterhet visel 20 százalékos adókulcs mellett" - fogalmazott a volt pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adóelkerülés is valószínűsíthetően csökkenne. Ugyanakkor kérdésként fogalmazta meg a teljesítménynövelő hatást.

"Az egyszerűbb, átlátható egykulcsos adórendszer olcsóbb, ezért zene a befektetők füleinek, bár ez nem lehet a meghatározó szempont" - fejtette ki a volt pénzügyminiszter.

A valóság azt mutatja, hogy a gazdagok szja terhelése jóval nagyobb, mint a kisebb jövedelműeké, ezért indokoltnak tűnik az egykulcsos szja bevezetése - mondta Urbán László.

Az USA-ból hazatért közgazdász számokkal bizonyított: a 2003. évi szja befizetés szerint az adózók 80 százalékának jövedelme 400 ezer és 2 millió forint közé esik, s ez a 80 százalék fizeti be az összes szja bevétel 30 százalékát, 350 milliárd forintot. A 4 milliónál többet kereső 20 százalék pedig 830 milliárdot fizet be, ami a teljes szja bevétel 70 százaléka. További 19 ezer igen gazdag adózó fizet 133 milliárd forintot be, amely összeg nagyságát érzékelteti, hogy az összes társasági adóbevétel 338 milliárd.

Az első kategória átlagos szja terhelése 12,6 százalék, a másodiké 32,3 százalék, miközben az első kategória átlagjövedelme havi 80 ezer forint a másodiké 300 ezer forint - jelezte Urbán.

A számokból az is következik, hogy a gazdagok jelenleg is jóval több szja-t fizetnek, s ha az egykulcsos rendszer bevezetése mellett az adókedvezményeket, s az ingyenes oktatást például megvonják a módosabb rétegektől, akkor a szociális igazságosság is érvényesülne - állította Urbán László.

Államépítés vagy állam-leépítés - konferencia - Draskovics, Mellár, Mody

A súlyos és túlzott politikai megosztottság szülte konfliktuskerülés miatt nem vállalkozott eddig egyetlen kormány sem az államháztartási reform végrehajtására, noha a jelenlegi helyzet nem tartható fenn - jelentette ki Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter, az ICEG államháztartásról rendezett pénteki konferenciáján, Budapesten.

Draskovics Tibor az állami újraelosztás szűkítésének egyik megoldásaként javasolta, hogy a ma még állami feladatokat, PPP keretében, piaci szereplők nyújtsák, az állam szabályozása és megrendelése mellett. Úgy vélte erre a közszolgáltatások szinte valamennyi területén elég hatékonysági tartalék van.

A szakmai konszenzus hiányával indokolta az államháztartási reform halogatását Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke is. A hosszútávú, kormányciklusokon átnyúló szakmai konszenzus alapozhatja meg a reform végrehajtásához szükséges társadalmi támogatottságot is - hangsúlyozta.

Elismerte, hogy a reform rövid távon jelentős költségekkel jár, miközben a haszon csak később, általában egy kormányzati ciklusnál hosszabb idő múlva jelentkezik. Ugyanakkor úgy vélte, hogy szakmai konszenzus és társadalmi megegyezés mellett a pozitív hatások már jóval előbb is érezhetőek.

Ashok Mody, az IMF képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország gazdasági növekedésének üteme ugyan kedvező, de nem az 5-6 százalékos potenciális növekedést tekintve. A potenciális bővülés eróziója miatt nem áll előkelő helyen a magyar gazdaság a régió többi országához képest - tette hozzá.

Draskovics Tibor az államháztartási reform első és legfontosabb lépésének az újraelosztás mérséklését nevezte, a közszolgáltatások színvonalának növelése mellett. Ezen belül is a fő hangsúly az intézmények működtetési - az elmúlt években látványosan növekedő - kiadásainak mérséklését. Úgy vélte, hogy ezen a területen túlzottan is jó az intézmények és vezetőinek érdekérvényesítő képessége a szolgáltatásokat igénybevevő 10 millió fővel szemben.

A piaci szolgáltatások bővítése ugyanakkor a volt pénzügyminiszter szerint nem járhat új monopóliumok kialakulásával, a versenyt és az átláthatóságot biztosítani kell.

Draskovics Tibor hangsúlyozta, hogy a reform végrehajtásához a mindenkori kormánytól politikai bátorságra, az ellenzéktől pedig emelkedettségre van szükség.

Mellár Tamás kritikával illette, hogy az elmúlt 4-5 évben csupán reformkísérletek történtek, és "csak a kiadások elinflálására, fűnyíró módszer alkalmazására, illetve pótköltségvetés nélküli zárolásokra került sor".

A nyugdíjrendszer átalakítását sem tartotta igazi reformnak, mert mint mondta a probléma egészét nem oldotta meg.