A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének hétvégi európai feltörekvő piaci összeállítása szerint az első negyedévi éves összevetésű átlagos infláció 2,5 százalék volt az MNB által várt 2,3 százalék helyett. A második negyedévre szóló, 1,00 százalékos előrejelzés "messze túlzottan derűlátónak tűnik", akár egy teljes százalékponttal is elmaradhat a tényleges adattól, áll a londoni jelentésben. A JP Morgan elemzői szerint most az tűnik valószínűnek, hogy az év közepére várt inflációs mélypont "nem lesz sokkal alacsonyabb" 2 százaléknál. Ennek okai között említik, hogy a januári áfa-csökkentés hatása "sokkal kisebb" a vártnál, emellett a forint euróárfolyama is 6 százalékkal gyengébb, az olajárak pedig mintegy 8 százalékkal magasabbak az MNB által előrejelzettnél, és az élelmiszerárak is "felfelé mutató meglepetést" okoztak. Mindezek alapján "elkerülhetetlennek tűnik", hogy a jegybank emelje inflációs előrejelzését a májusi inflációs jelentésben, áll a JP Morgan hétvégi londoni elemzésében. A csütörtökön közzétett, a vártnál valamivel magasabb áprilisi inflációs adatokat kommentáló londoni feltörekvő piaci elemzők is azt mondták, hogy szerintük az év eleji áfa-csökkentés nem jelent meg teljes egészében a fogyasztói árakban. Juliet Sampson, az HSBC befektetési csoport londoni európai feltörekvő piaci konzultánsa az MTI-nek akkor azt mondta: a kezdeti várakozás az volt, hogy az áfa-csökkentés teljes egészében átszűrődik a fogyasztói árakba, és csökkenti az inflációt. A hatás azonban nem éri el a várt mértéket, tette hozzá. A Goldman Sachs globális befektetési csoport londoni irodájának aznapi kommentárja szerint is "egyre nyilvánvalóbb", hogy az év eleji áfa-csökkentések nem szűrődnek át maradéktalanul az árakba, ami "azt jelenti, hogy az alapszintű inflációs összkép romlik". A JP Morgan hétvégi jelentése szerint a kormány a költségvetési kiigazítás részeként - akár már júliustól - emelheti a középső áfakulcsot, ami a fogyasztói inflációs kosár 30 százalékát érintené, például az élelmiszereket, a földgázt és a tömegközlekedést. Ez a ház számításai szerint 1,3 százalékpontot adna hozzá a fogyasztói szintű inflációhoz, amely az év végére így elérné a 4,0 százalékot. Emellett a meredek olajár-emelkedés közepette befagyasztott háztartási energiaárak felfelé történő kiigazítása is most már esedékes, bár a dollár gyengülése ellensúlyozhatja a földgáz importárának emelkedését, áll az előrejelzésben. A JP Morgan az inflációs előrejelzés várható emelése ellenére sem számol közeljövőbeni pénzügypolitikai szigorítással. A jelentés szerint azonban 2006 végére, legkésőbb 2007 elejére már nyilvánvalóbbá válnak a felfelé ható inflációs kockázatok, és akkor - az MNB hitelességének fenntartása végett is - szükségessé válhat a kamatemelés. Miután a ház fél százalékponttal 5,50 százalékra emelte az amerikai Federal Reserve iránymutató napikamat-céljának idei tetőzésére adott előrejelzését, az idei negyedik negyedévre hozta előre az MNB-től általa várt fél százalékpontos kamatemelés prognózisát is. Ezután a cég azzal számol, hogy a magyar jegybanki kamat 2007-ben 6,50 százalékon marad, jóllehet felfelé mutató kockázatokkal, ahogy a Fed és az euróövezeti jegybank (EKB) is tovább szigorít jövőre. A JP Morgan most érvényes előrejelzése szerint a Fed a jelenlegi 5,00 százalékról 2007. decemberig 6,00 százalékra, az EKB 2,50 százalékról 3,75 százalékra emel tovább.